Viluka berontott a szobájába amikor már árjeszben volt. Már nem sírt, hisz a szobájában még semmi sem volt, nem tudott volna mit okolni.
-Várjunk csak! Nincs semmi a szobámban!- kezdte meg újabb hisztijét.
Eközben hermán izompólóban tolta be az asztalt a házba. Khm, hogy helyesebben mondjam: az asztal Vilu babaházához tartozott, hermánnak óriási pocakja volt, nem volt semmi izma. Örök rejtély, hogy endzsi miért szeretett bele.
Utána jött Olga. Egy kézzel vitte az egyik szekrényt, egy testes, erős nő volt. Véletlenül beszakadt alatta a padló, és a nagy hangra Viluka lement a lépcsőn. Meglátta a lyukat, benne olgát és a szekrényt.
-Neee!- sírt erőteljesebben, majd a gödörbe vetette magát.-Áú!- guggolt le.
-Violetta, te meg miért csinaltad ezt??!- ordibált olga.
-Hagyj már te malac!- nyafogta Vilcsike.
Viluka kimászott, majd elterült a földön.
-Minden rossz. Minden.-panaszkodott.
-Már megint mi a baja?-suttogta Hermán endzsinek.
-Rájött az 5 perc. Hamarosan jobb lesz.
-Endzsiiii!- kiabálta vilu.
-Mi a baj angyalkám?-lépett mellé.
-Vigyél fel a szobámba! Álmoooos vagyok!-hisztizett, mire endzsi nehezen, de felcipelte az emeletre.
Ott gondolkozott, hogy a földre dobja,vagy ki az ablakon, de inkább erősen a padlóhoz vágta.
-Endzsiii!-sírt.
-Kérlek, kussolj!- forgatta a szemeit endzsike.
-Rámkiabáltál!- nyafogott.
-Sajnálom.-sóhajtott.-Felszednéd a segged a földről és befeküdnél az ágyadba? Legkögelebb felfázol és majd én ápollak!- endzsi ilyenkor unta vilukát. Néha még a betétjét is ő cserélte.
-Tegyél TE az ágyamba!- erőszakoskodott a csaj.
Fel kellett tenni az ágyába, mire szerencsere álomba szenderült.
-Huh.-suttogta endzsi.
Aznap este hermán elment csajozni valami dzséddel és haza is vitte a nőcit.
Este épp a fürdőszobában zuhanyozott a nő, mikor vilu szomjas lett, és megindult inni a vécéhez. Ahogy bement a fürdőszobába, dzséd felsikoltott, fogta a zuhany függönyét, belekapaszkodott, és mint Tarzan az indán, úgy suhant ki a fürdőszobából. Viluka elmorzsolt egy könnycseppet, majd ivott a klotyeszból. A zuhanyzóra nézett, majd sírni kezdett.
-Az volt a kedvenc függönyöööm!- nyafogta majd felvetette magát endzsivel,aki a szobájaba vitte.
- Mi a baj?
-Az a néni leszakította a függönyt!-ordított.
-Shh! Mások aludni akarnak!
-Nem érdekel máás! Csakis én vagyok a világ közepe!- sírt.
Nehezen, de elaludt.
MÁSNAP
Reggel Viluka felkelt, rusnyán felöltözött, majd leült a tükre elé. Hirtelen meglátott magán egy pattanást.
-Neeem! Ez is csak velem történhet meg! Az első napomon!- bőgött, majd 2 kg alapozót, és 30 kg korrektort kent a pattanásra.
-Csodás.-mosolyodott el, majd kisasszézott az ajtón.-Mentem apu suliba!- indult el, de hermán lefogta.
-Várj picim, előtte olvasd el ezt a szabályzatot!- adott át neki egy 2 méteres papírt.
-Endzsii!- kiáltotta, mire megjelent a nő.-Olvasd fel nekem!- utasította, mire a nőci felolvasta neki.
-Ne pasizz. Ha egy fiúhoz is érsz, neki annyi, te pedig életed végéig a szobádban rohadsz meg!-majd olvasta az utána jövő 900 szabályt is.
-Értem.-ezzel viluka elindult az iskolába.
Ahogy belépett, megpillantott egy fiút, plüss oroszlánnal a kezében.
-Hali!-intett neki. Hülye volt megjegyezni az 1. Szabályt.
-Szia! Járunk? Tudod én vagyok a rosszfiú itt!- mesélte.
-Neved?
-León. Az oroszlán pedig Leónka.-mutatkozott be.
-Csúcs! Az én nevem...-elmélkedett. Megnézte a füzetét amire a neve volt írva.-Violette.-vigyorgott.-Vagyis Vio-lett-a.-olvasta fel dadogva.
-Szóval?
-Ja, járhatunk.-mosolygott.-Pasim!- lökte oldalba.
Ezután elváltak útjaik. Egy szőke csajsziba botlott.
-Szia!- köszöntötte.
-Csövi, Ludmi vook!- majd a földre lökte vilut.-Hoppá.-nevetgélt, majd elment.
Mint mindig, viluka most is sírt. A felhők is követték a példáját, zuhogni kezdett az eső. Kiment a saras parkba, aholl megcsúszott, de egy fekete hajú, hernyószemöldökű srác elkapta.
-Uh, hány kilós vagy?- ejtette a sárba.
-Neem!-sikított Vilu, majd bögni kezdett.
HALI! INNEN FOLYTATÓDIK A SZTORI :3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése